„Három év telt el az óta mióta a szomszéd gyereket,a legjobb barátomat eltemettem egy fakoporsóba a kertünk végében.”
„Akkor éreztem a vágyat először, hogy eltemessek valakit, akit szeretek.”
Egy egyszerű tavaszi napon sétáltunk hazafelé Adammal majd feltett egy kérdést.
-Szerinted hogy lehet legkegyetlenebbül megölni valakit?
-Valószínűleg a helyzettől függ…
-Igazad lehet. Borzalmas lehet lassan kínok közt meghalni.
-Éhség vagy fulladásra gondolsz?
-Igen, de talán ennél durvábbra is. Borzalmas lehet élve eltemetve meghalni.
„ki akarod próbálni?”
Másnap az iskolában az osztály egy elrablásról beszélt. Este a parkban egy fiatal fiú hangja hallatszott, aki segítséget kért. Többen megemlítették az alap észrevételt. Adam is arra lakik ráadásul mindig a parkon keresztül megy haza és most nincs itt.
-Te nem aggódsz? . kérdezte az előttem ülő lány.
-Nem. Tudom, hogy biztonságban van. – majd elmosolyodom. Haza sétálva lefordultam egy házhoz majd bent a kertben ledobtam a táskám és egy cső fölé hajoltam.
-Segítség! Valaki engedjen ki. Van ott valaki? Hallom magát! Maga rabolt el és zárt be ide?
Majd felkeltem és elsétáltam és belefutottam egy nőbe. Kissé meglepetten állt és nézet.
-Te hogy kerülsz ide?
-Gondoltam meglátogatom a barátom a kertjében. Nem zavarná, ha megvárnám, míg meghal oda lent? – a nő kicsit megkönnyebbülni látszott.
-Gyere, csak beljebb. Kérsz egy teát? - telefoncsörgés..
-Bocsásson meg valami közbe jött. - Adam volt az. Ezek szerint jól van. – majd kisétáltam mellé és elmentünk együtt haza. Elsétálva az ablak elött beintettem a hölgynek.
-Láttam a nőt hátra rohanni.
„ Egész este szólogattam és nem válaszolt ezért másnap kiástam, hogy megtudjam kit si temettem el. Egy hulla! De hisz ez nem is ő”
-Látja! Mondtam, hogy biztonságban van. Hadd mutassam be önnek Mizukit egy fiú, aki Adam-et bálványozta. Az iskolából aznap ő is hiányzott.
-Nem lehet hisz a diák igazolvány…
-Oh, hogy az. Tegnap Adam elhagyta a tárcáját talán pont ő találta meg. Kellemetlen véletlen nem gondolja? –újabb mosoly a nőre.
-Hogyan?
-Hang. Ismerem a hangját az ő mély, de mégis bársonyos hangját. De Mizukinak gyengéd gyerekes hangja különleges. Mellesleg a noteszét a parkban felejtette hölgyem. Benne volt az első oldalon a címe és persze a részletes terve Adammel.
-Fel kell adnom magam a rendőrségen igaz? – mondta ki lemondóan.
-Nem kényszirtem rá. Mizukinak nem volt családja, sem barátai. Nem fogják keresni. De ígérje meg legközelebb megöli Adamet.
AJÁNLOM AZ OLDALT
