Hihetetlen…

Egy magányos kiscica kóborol egy még sötétebb szobában.

Végül megáll, leül s bökdösni kezd egy testet az orrával.

A test nem mozdul, ugyanis a lány már halott.

Vérében fekve feledi életét mi oly kegyetlen volt.

Sosem hitte vele maradna valaki, de még halála után sem hitte ezt el.

Szegény magányos kiscica próbálkozik.

Bökdösi, dörgölőzik, nyávog, majd a lány karjáról a vért nyalogatja.

De egy idő után rájön nincs értelme.

A drága fekete színű kiscica átbújik a lány karja alatt.

Fejét a lány arcához dönti s így próbál nyugalmat lelni.

Álmában is azt reméli, hogy holnap a lány ismét lesz, s újra együtt lesznek

Örökre.

-o-

Az én cicámnak, aki nélkül élni nem tudok.