A Dal…

Volt egyszer egy lány, aki sosem hitt magában. Nem voltak vágyai sem álmai. Talán a remény szavát sem ismerte vagy inkább nem akarta ismerni. Napjait érzelem mentesen töltötte. Rohant a világgal és az is vitte magával. Nap, mint nap ugyan úgy élt. De egyszer még is megváltozott ez az egész. Egy nap rohant a világgal és bele botlott egy furcsa ismeretlenbe. Igazából nem volt furcsa csak egyedi és más, mint a többiek.  Furcsa volt számára, de az idegen érezte mit érez s átkarolta mikor a lány épp sírva akart fakadni. Sokáig így álltak, míg a tömeg körülöttük burjánzott.  Majd végül a fiú elengedte a lányt majd táskájából elő vett egy pendrivot és a lány kezébe nyomta. Elmosolyodott és visszalépett a forgalmas világ zajába. A lány még mindig a tömegben állt s nézett a kezében lévő tárgyra. Haza ment és bedugta a gépébe a tárgyat. Három dolog volt rajta. Egy kép ahol egy fiú egy lányt ölel, egy jegyzet sor és egy dal…A lány elindította és a szám magával ragadta. Újra játszásra állította a gépét. Ült előtte s meredt a képernyőre. Annyiszor meghallgatta azt a bizonyos dalt, hogy a végén együtt énekelte a lánnyal a szöveget. Újra és újra. Közben szívében felbukkant egy számára eddig oly ismeretlen érzés.  Boldogságnak nevezték bár ő nem mert nevet adni neki. Félt, hogy elveszti, de valahogy még is érezte ez a dal újra és újra előcsalogatja majd ezt az érzést. Mikor végül úgy döntőt fel áll a géptől eszébe jutott az egy soros szöveg, amit el sem olvasott.

„Aki elsírja magát ezen a dalon, s utána képes együtt énekelni vele ezt a számára idegen érzést lassan megérti sosem volt idegen „

Egész éjjel ment ez a szám s ezzel aludt s kelt. Másnap reggel olyan ruhákat vett magára, amit eddig soha. Az utcára lépve nem volt lehangolt s nem rohant a tömeggel. A maga tempójában sétált végig az utcákon. A körülötte lévő tömeg fekete-fehér lett s az utca túl oldalán meglátta színesbe azt a fiút. Aki ismét rámosolygott s végre a lány is képes volt rá mosolyogni. Átsétált a fiúhoz és bal oldalára állva követte a világban.

-         o –

Chrissynek. Egy barátban aki alkotott

 Bennem egy új s ismeretlen érzést.
Remélem, sokáig sétálhatok még a bal oldaladon.